2013. február 5., kedd

Chapter Thirty-Eighth~The story has just begun

Halihóó !
Mint látjátok új rész érkezett :D
A következő,csak 3 komi után fog jönni .
Bocsi,de nem kapok hozzászólásokat,így nem tudom,hogy megéri e folytatni :(
Jó Olvasást! :*







Félig lehunyt szemmel feküdtem Harry mellkasán,és kicsi köröket rajzoltam puha bőrére ,miközben ő hajamat birizgálta .Nyugodtan feküdtünk a nagy franciaágyon ,Harry szavaival élve ,a "felavatás" után .
-Hiányzott már .-szólalt meg rekedtes hangon Harry,megtörve a békés csendet
-Ne mondd,hogy abban a két hétben nem voltál senkivel .-néztem fel rá
-Nem mondom,mert akkor hazudnák,de többségére nem is emlékszem,mivel teljesen K.O voltam ,vagy amire emlékszek is ,az nem volt ...ilyen ,mivel nem te voltál ott .-duruzsolta
-Mindegy,hagyjuk a múltat .-dőltem vissza mellkasára
~Csengőszó
-Ki lehet az ? ültem fel az ágyon
-Mmmm ,gyere vissza .-morogta
-Mi van,ha fontos ?kérdeztem,majd gyors sebességgel magamra vettem a ruháim,ami a szobában volt széthányva,és lesiettem .
Útközben azon gondolkoztam,hogy ki lehet az ?Honnan tudják,hogy itthon vagyunk ?Ja,hogy a kocsi kint állt,a ház előtt .
Az ajtóban a hatvan éves szomszédnéni állt .
-Ahh jó napot Mrs.Collins .Régen láttam .-mosolyodtam el
-Igen,már régen nem találkoztunk Hanna .Csak üdvözölni jöttem ,és megkérdezni,hogy megfelel e ,ahogy kitakarítottam a házat ?Remélem nem fázol ,reggel felhúztam a fűtést .-mondta
Igazából észre sem vettem,hogy ki volt takarítva,vagy hogy meleg lett volna .Nem ,ne fáztam,csak hát Harry elveszi az eszem...
-Ömm igen ,csillog -villog minden ,és nem is fázok .Köszönöm .-mosolyodtam el
Istenkém miért nem megy már el ez a pletykás boszorkány?
-És,meddig maradsz ? kérdezgetett tovább
-Azt még nem tudom ,de ha minden jó,akkor egy hétig.-mondta
-Milyen London ?
-Szuper .
-A tanulás hogy megy ?
-Jól .
-Jajj ,el is felejtettem ,hozam egy kis sütit .-adta kezembe a tálcát
-Nagyon szépen köszönöm .
-Nincs mit .Tudod ,hogy szeretek sütni .
-Igen .
-Hallottam,hogy kórházban voltál,már rendben vagy?
-Igen,minden a legnagyobb rendben .
Nem vágja le,hogy nem akarok vele beszélgetni?
-Édes drága szívem,hol vagy már ?hallottam meg Harry hangját,amint egyre közelít felénk,a vénszatyor meg felhúzott szemöldökkel meredt rám .Egyszer csak kidülledtek a szemei,mintha szellemet látott volna .
Gyorsan hátrafordultam ,ekkor megpillantottam a mögöttem álló Harryt egy boxerben .
-Hanna ..ezt nem gondoltam volna rólad ! Egyáltalán a szüleid tudják,hogy itt vagy egy ...egy hímneművel ?kérdezte hisztérikus hangon
-Igen .-bólintottam visszatartva a nemsoká kitörő röhögésemet
-Szép..szép mondhatom ! Én azt hittem ez a család tisztességes ...erre meglátom ezt a csupasz fiút ,és még a szüleid tudják is hogy itt vagy vele ...kettesben .-csapkodott kezeivel
-De hát rajtam van egy boxer,akkor már nem vagyok pucér .-jegyezte meg halkan Harry ,de mindent értett belőle Mrs.Collins
-És még pimasz is .Én most megyek.Sok volt ez nekem mára .-mondta,majd távozott
Harryvel egymásra néztünk,és kitört belőlünk a nevetés ,ami röhögőgörcsé alakult .Olyan tíz perc múlva már normáliska voltunk .
-Ez mi?vett le a tálcáról egy darab sütit Hazza
-Ne hogy megedd .Meg van mérgezve .-vettem ki kezéből
-Ezt miből gondolod ? kérdezte
-Megérzés .Utálom azt a boszorkányt ,képes lenne arra is,hogy megmérgezzen .És figyel meg ,holnapra már fél Dover tudni fogja,hogy itt vagy,és hogy látott téged félcsupaszon,amit ő csupasznak hív.-nevettem fel
-Sose baj .-legyintett

                                                                      Milla Evans

Nagyon örültem,hogy végre minden rendben van Hannával.De egy dolog aggasztott,az pedig Zayn volt .
Ebben a két hétben sokat találkoztunk,hisz párszor elmentem hozzájuk,hogy megnézzem Hann-t ,és ott találkoztunk .Ugyan olyan volt mint előtte ,kínosak voltak mindkettőnknek a találkozások .Egyszerűen nem tudtam kiverni a fejemből,hiába próbáltam elterelni a gondolataimat,nem ment .
Arra a napra,mikor levették Hann szeméről a kötést,szabadnapot vettem ki,nem mintha megtehetném,de muszáj volt vele lennem .Számított rám .
Lassan ballagtam a lift felé a kórházban,majd mikor megérkezett,beszálltam .Becsukódott volna az ajtó,de egy láb megállította .Felismertem a cipőjéről,ám hogy tényleg biztos legyek benne hogy Ő e ,felnéztem rá.
Ott állt előttem a híres Zayn Malik .Ideges lettem,és minél hamarabb ki akartam jutni a liftből .
Beállt mellém,mire remegő kezekkel megnyomtam az egyes gombot .
-Tudtad,hogy Harry Doverba viszi Hannát ?törte meg a Kínos csendet .Nem tudom mi késztette arra,hogy ezt tegye ,ám hangjából most kivételesen nem a gúny tükröződött,hanem a kedvesség .Igen,már bedőltem ennek a kedves hangnemnek ,nem is egyszer .
-Nem,csak hallottam a többiektől,hogy valahova készülnek ,azt nem tudtam,hogy oda .-motyogtam
Ekkor véletlenül elejtettem a kezemben lévő táskámat .Nagy lendülettel hajoltam le érte ,ám nem csak én,hanem Ő is .Fejünk összekoccant,mire mindketten fájdalmasan jajdultunk fel ,egyszerre.
-Bocsi .-mondtuk szintén egyszerre ,mire felnevettünk

-Kell egy fuvar ?kérdezte meg vigyorogva(?) ,mikor kiléptünk a liftből
-Nem,hazatalálok.-mosolyodtam el
-Mindjárt esik.-mutatott ki az ablakon ,az ég tényleg be volt borulva
-Ez esetben elfogadom .-mondta
Szótlanul követtem a hátsókijárat felé,majd illedelmesen kinyitotta nekem az ajtót ,mire beültem a nagy fekete kocsiba .Nem értettem semmit,össze voltam zavarodva Zayn személyiségén .Egyik nap ilyen,másik nap olyan .
Leadtam a címre,mire kigördültünk a parkolóból.
Egy kérdés nagyon bökte az oldalam ,késztetést éreztem rá,hogy feltegyem neki .
-Nem értelek Zayn -ráztam meg fejem -egyszer le se szar,most meg kedves vagy ? kémleltem arcát
-Én sem értem magam .-hát kösz ,ez biztató
-Tényleg csak egy egy éjszakás kaland voltam számodra ?kérdeztem remegő hangokkal
-Nem ...nem tudom .-mondta
-Mindegy .Inkább felejtsük el mi volt köztünk ! Hanna mindkettőnk barátja ,nem lehet megakadályozni,hogy ne találkozzunk .Felejtsük el azt az estét .-mondtam magabiztosan ,ám legbelül nem voltam az
Már hogy a fenébe felejthetném el azt az estét ?Életem legszebb estéje volt .
-Én nem akarom ezt Milla .-rázta meg fejét
-Akkor mit akarsz Zayn ?Mondd meg ! kiáltottam rá
-M-megismerni .-dadogta
-Igazán?húztam fel szemöldököm
-Igen!Mondjuk kezdhetnénk azzal,hogy behívsz magadhoz .-mondta pimaszul .Ekkor vettem észre,hogy megérkeztünk.
-Rendben ,gyere .-mondtam,majd kiszálltam a kocsiból
Ő is kiszállt,majd bezárta a kocsit,és a kapuhoz mentünk .Táskámból kikerestem a kulcscsomóm ,majd kinyitottam a kaput ,pár lépés után meg a bejárati ajtót .Beinvitáltam Zayn a nappaliba .
-Szép kis házikó .-nézett körbe
-Köszi .-ültem le vele szembe
-Egyedül laksz ?Szüleid ?zúdított el kérdésekkel
-A szüleim ...meghaltak .-motyogtam
-Ohh nagyon sajnálom ,de ha szeretnél róla beszélni,szívesen meghallgatom .-mondta együtt érzően
-Nekem olyan életem volt a tragédia előtt,hogy bárki megirigyelné .Szerető szülők és egy védelmező testvér .
Egy hatalmas ,mondhatni palotában éltünk London északi negyedében .Mindketten az építőcég ügyeivel foglalkoztak ,de estére midig hazaértek időben ,így kellő időt tudtunk együtt tölteni .Minden együtt ültünk le vacsorázni,és megbeszéltük az aznap történteket .Minden jól ment ,míg egyik nap nagyon furcsálltam,hogy már rég itthon kéne lenniük .Adam a bátyjám arra fogta,hogy biztos elhúzódott a tárgyalás ,ám még ilyen soha nem esett meg .Mindig pontosak voltak,vagy ha nem is ,hazatelefonáltak .
Megkértem az egyik szobalányt,hogy próbálja meg elérni ,de ők neki sem vették fel .Tíz óra körül csengettek ,gyorsan kiszaladtam a szobámból,le az ajtóig .Kitártam az ajtót .Két rendőr állt ott ,akkor már az egész személyzet ,és Adam is ott volt .Tudtam,hogy baj történt .A rendőr elmondta,egy kamionba hajtottak bele .Anya még élt,beszéltünk is vele,de rá két napra meghallt .Összetörtem abban a pillanatban .Miután megvolt a temetés Adam házába,vagyis ide költöztünk ,az akkori házunkat eladtuk,ám én mivel 15 éves voltam ,elég fiatal,és naiv is .Egy árva fityinget sem láttam a ház árából,sem a végrendeletből.Nagyon hiányoznak ,de mikor baj van ,azt érzem,mintha itt lennének velem,és segítenének .-mondtam el a történetek
-Nagyon sajnálom .-mondta ,majd átült mellém ,és megölelt
-Már három éve történt .-könnyek gyűltek a szemembe
-És a testvéres ?Ő hol van ? kérdezte
-Egy éve elment .Itt hagyott egyedül ,senkim nem volt ,se pénzem .-töröltem le a könnyeim
-De mégis hova ?
-Fogalmam sincs,de jobb lenne ha nem is jönne vissza .Utálom.Egy utolsó szemét .Tudom hogy nem szabad más halálát kívánni,de sokkal jobb lenne,ha Ő halt volna meg anyáék helyett .Utálom .-morogtam mérgesen ,majd arra a napra gondoltam .
-De Ő mégis csak a testvéred ! Ne mondj ilyeneket .-mondta
-Azok után amit tett....-meredtem a távolba ,majd a virágos váza egyik pontját bámultam
-Mit tett veled?B-bántott téged ?kérdezte idegesen
Nem bírtam tovább,könnyeim útnak eredtek ,nem bírtam megszólalni ,valahogy nem ment .
Bólintottam Zayn kérdésére választ adva .
-Nagyon rossz volt .-hangom remegett
Már három hónapja halt meg anya és apa .Borzalmasan telt ez a három hosszú hónap .Elköltöztünk a hatalmas házból egy nagyon picikébe .Hozzá kellett szoknom az új környezethez ,ám nehéz volt,mivel a baleset előtt nem kényszerültem olyanra,hogy mossak ,takarítsak ,főzzek .Az első hónapban gyorséttermi kajákon éltünk ,mikor már elegem volt ,kezembe vettem a szakácskönyvet ,és szép lassan megtanultam főzni .Egyik szombat este Adam nem érkezett haza,megijedtem ,hogy lehet neki is valami baja esett,de éjfél körül hazaesett részegen .Elkezdtem vele ordibálni ,hogy hogy lehet ilyen,pár hónapja haltak meg a szüleink ,ő erre lerészegedik ,a gyász helyett .
-Velem te ne ordibálj! Megértetted ?kiabálta ,majd erősen megfogta a csuklóm 
-Kérlek engedj el .-kérleltem 
Benyúlt a pizsamapólóm alá,majd elkezdte simogatni az oldalam .Megrémültem .
-Adam .Mit csinálsz ?kiáltottam fel 
-Nyugi,csak szórakozunk egy kicsit-simogatta meg arcom másik kezével 
-Kérlek ne bánts .A húgod vagyok .-szinte már könyörögtem 
-Nem fog fájni ,csak lazulj el -nyomott neki a falnak 
-Segítség -kezdtem el ordibálni 
-Hallgass el ! kiáltott rám ,majd befogta szám 
-Adam .Kérlek ne bánts .-görnyedtem le a földre ,és úgy könyörögtem neki
-Kelj fel a földről .-fogta meg karom ,majd felhúzott a parkettáról 
-Anyáék látják mit csinálsz ! ordítottam 
-Ne .Hozd.Fel .Őket .-tagolta-Ők már meghaltak ,és soha nem jönnek vissza -kiabálta,majd egy hatalmas pofont adott .Lelökött a földre,majd a zsebében kezdett el kutakodni .Egy injekciós tű volt a kezében .Nem tudtam mit akar vele csinálni .Letérdelt mellém,majd levette a nadrágövét .
Még ekkor sem értettem semmit ,majd mikor könyököm felett rákötötte karomra az övet ,már tudtam mire készül .Be akart lőni .Nem is gondoltam volna,hogy ő drogozik .Egész testem remegett,mint a nyárfalevél .Még erősebbre vette az övet a karomon,majd valamit rakott a injekcióba ,magához rántotta kezem.Becsukott szemekkel éltem át,ahogy a saját testvérem bedrogoz.
Először még nem történt semmit .Adam ugyan ezt tette magával is .Fél óra múlva elkezdett forogni velem a világ ,majd jöttek a szellemek .Ez furán hangozhatott,de tényleg ilyen rémisztő alakok jöttek.Persze csak beképzeltem azt ,a kábítószer hatása miatt .
Aztán meg jött a képszakadás ,a következő emlékem az volt,mikor felkeltem a földről .Semmi ruha nem volt rajtam,de a mellettem fekvő Adamon sem .Abban a pillanatban jöttem rá,mit is csinált velem a testvérem .
Könnyeim patakokban folytak le arcomon,miután elmeséltem Zaynek a történetet.Odahúzott magához ,így az ölében ültem .
-Az a rohadék .-éreztem,hogy izmai megfeszülnek -Ssss .Mos már nem bánthat senki.Itt vagyok veled -simogatta meg arcom .
Fejem mellkasának dűtöttem .Biztonságban éreztem magam az Ő védelmező karjai között .

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése